Terápiás mese
Apák napjára – a szeretet nyomában
Volt egyszer egy kisfiú, Samu, aki egy csendes faluban lakott édesapjával.
Samu szerette az apukáját, de nem mindig értette őt. Apa sokszor dolgozott, néha fáradt volt, és nem mondott sokat.
Samu sokszor vágyott arra, hogy apa többet játszon vele, vagy hogy elmondja: „Szeretlek, kisfiam.”
Egy este, mikor a csillagok már ragyogtak az égen, Samu a kedvenc fánál üldögélt. Egyszer csak egy gyenge szellő simogatta meg az arcát, mintha valaki halkan suttogott volna:
„Gyere, mutatok valamit…”
A szél egy titkos ösvényen vezette Samut a Suttogó Erdőbe, ahol a fák emlékeket őriztek. Minden fa törzsén egy-egy jelenet villant fel: ott volt, amikor apa biciklizni tanította, amikor papírsárkányt reptettek, vagy amikor csendben megölelte őt egy nehéz nap után.
Samu meglepődve látta, hogy bár apukája nem mindig mondta ki a szavakat, minden tette szeretetről mesélt. A fák suttogása egyre erősebb lett:
„A szeretet néha csendben él. De mindig ott van.”
Reggel, amikor Samu felébredt, egy rajzot készített: ő és az apukája kézen fogva állnak a Suttogó Erdőben.
Aláírta:
„Boldog Apák Napját! Tudom, hogy szeretsz – és én is nagyon szeretlek téged.”
Apa csak nézte a rajzot, és bár nem mondott sokat, Samu érezte, ahogy szorosan átöleli. A szavak nem voltak szükségesek. A szeretet ott ült kettejük között, csendesen – és nagyon erősen.
🧠 Üzenet a meséből: A szeretetnek sok nyelve van – néha szavak, máskor tettek. És néha a csendes jelenlét a legerősebb szeretet, amit adhatunk.
📝’Dr. Kovács Cs. Tibor 📚író 🗞️újságíró
🌿 The Father and the Whispering Forest
A therapeutic tale
For Father’s Day – in search of love
Once upon a time there was a little boy, Samu, who lived in a quiet village with his father.
Samu loved his dad, but he didn’t always understand him. Dad worked a lot, was sometimes tired, and didn’t say much.
Samu often wished that his father would play with him more, or that he would say, “I love you, my son.”
One evening, when the stars were already shining in the sky, Samu was sitting by his favorite tree. Suddenly, a gentle breeze caressed his face, as if someone had whispered softly:
“Come, I’ll show you something…”
The wind led Samu along a secret path to the Whispering Forest, where the trees kept memories. A scene flashed on the trunks of each tree: there was when his father taught him to ride a bike, when they flew a kite, or when he hugged him silently after a hard day.
Samu was surprised to see that although his father didn’t always say the words, every action he took told of love. The whispers of the trees grew louder and louder:
“Love sometimes lives in silence. But it’s always there.”
In the morning, when Samu woke up, he drew a drawing of himself and his dad holding hands in the Whispering Forest.
He signed it:
“Happy Father’s Day! I know you love me – and I love you very much.”
Dad just looked at the drawing, and although he didn’t say much, Samu felt him hug him tightly. Words weren’t necessary. Love sat there between them, silently – and very strongly.
🧠 Message from the story: Love has many languages – sometimes words, sometimes actions. And sometimes a silent presence is the strongest love we can give.
📝’Dr. Cs. Tibor Kovács 📚writer 🗞️journalist
