Vallomás

Egy 54 éves férfi vallomása:

” Eljutottam abba a korba, amikor már jobban tetszik az anyja, mint a lánya.

És mondja már meg nekem valaki… én, 54 éves férfiként, miért jönnék össze egy 20, 25, 27 éves nővel?

Mit csináljak vele? Felneveljem? Aláírjam az ellenőrzőjét?

Menjek vele a plázába bubble tea-t venni neki, meg unikornisos telefontokot?

Mert az a lány biztos nem a szépségemért lenne velem.

Nem úgy jön ki utánam a fürdőből, hogy:

„Anyám… a kövesdombi Alain Delon!”

Nem, testvér.

Ő a stabilitásért marad.

Vagyis nekem két olyan dolgom van, ami a 25 éves fiúknak nincs:

befizetett törlesztőrészletem és előjegyzett kolonoszkópiám.

Nekem érett nő kell.

Kiforrott.

Azt akarom, hogy amikor belépek a házba, húsleves illatát érezzem, ne görögdinnyés szájfényét.

Tudja megmérni a vérnyomásomat, ne csak a Netflix-jelszavamat megszerezni.

Mert láttatok már olyan párt, ahol 20 év a korkülönbség?

Ő: „Maradjunk nyugodtan otthon.”

A lány: „Menjünk fesztiválra!”

Neki napi beosztású gyógyszeradagolója van.

A lánynak Untold-karszalagja.

A 27 éves lány napi háromszor akar szexet.

Én 54 évesen hirtelen felkelek az ágyból, és úgy reccsen a térdem, mintha felszakadna a parketta.

Szédülök, ha én vagyok felül.

Megfulladok, ha ő van felül.

Mi már nem szexpózokat csinálunk, hanem fizioterápiát.

Ő odajön érzékien:

„Szerelmem, próbáljunk ki valami újat…”

Én meg:

„Tegnap megpróbáltam bekötni a cipőfűzőmet úgy, hogy nem kapaszkodtam az asztalba. Ne erőltessük.”

25 évesen hajnalig szeretkezel.

54 évesen szeretkezel, aztán keresed a Gelocatilt.

Már nincs olyan, hogy „szex utáni cigaretta”.

Olyan van, hogy „szex utáni gyulladáscsökkentő”.

És vannak ezek az 50 évesek, akik azt mondják:

„Én fiatalnak érzem magam.”

Persze, hogy fiatalnak érzed magad, amikor D-vitamint, cinket, magnéziumot, omega-3-at, kollagént, Prostalgint és két kávét szedsz.

Egy járó laboratórium vagy.

Testvér, régen három napig ittam, és két órát aludtam.

Most két órát iszom, és három napig fekszem.

Ha este 8 után vörösbort iszom, másnap már keresnek a rokonok a családi csoportban.

És nézem ezeket a 22 éves csajokkal járó pasikat…

Ember, értitek ti, hogy ő klubokba akar menni?

Ő este 11-kor még épp csak felteszi a műszempilláját.

Én 11-kor már arról álmodom, hogy az ANAF elkapott számla nélkül.

Ő azt mondja:

„Menjünk a Promenada-ba!”

Én azt mondom:

„Menjünk el a fürdőig, és ha visszafelé nem fáj a hátam, az már tökéletes.”

Az a lány kalandot akar.

Te nyugalmat és alacsony vérnyomást.

Ő trapet hallgat.

Te azt hallgatod, beindul-e még a kazán.

És ezek a különbségek mindenben látszanak.

Ő sushit rendel.

Te megkérdezed, van-e húsgombóclevesük.

Ő TikTokot csinál.

Te időpontot kérsz kardiológiára.

És van még valami…

Húsz év múlva én 74 leszek. Vagy már kétméteres lóhere nő rajtam.

Ő 47 lesz. Élete virágában.

Akkor ő összejön egy 20 évessel, én meg az a fénykép leszek a komódon, az elemes mécses mellett.

Nem, testvér.

Nekem velem egykorú nő kell.

Olyan, aki érti az igazi romantikát.

Vagyis azt, hogy két órán át hallgatunk egymás mellett a kanapén, és boldogok vagyunk.

Mondom neki:

„Szerelmem, menjünk be a városba.”

Ő pedig azt válaszolja:

„Inkább rendeljünk valamit, és nézzünk egy bűnügyi dokumentumfilmet.”

Ez az igazi szerelem 50 után.

Nem rózsaszirmok az ágyon.

Hanem Voltaren a távirányító mellett.

Nekem olyan nő kell, aki különbséget tud tenni az orgazmus és a stroke között.

Aki tudja, hogy ha túl hangosan nyögök, az nem feltétlenül szenvedély… lehet, hogy levegőt keresek.

És olyat akarok, aki tejfölös csirkét főz nekem…

Borral, szolidan, ahogy az érett kapcsolatokban illik.

Ez az igazi kapcsolódás.

Nem a „lelki társak”.

És a legfontosabb…

Amikor én este 10-kor elalszom…

ő már 9:30 óta aludjon.

Na, az az ideális nő.

Ne azt kérdezze este 11-kor:

„Nézünk egy sorozatot?”

Abban az órában én már csak magam elé bámulok, és számolom a gyomorsav-visszaáramlásaimat.

A férfiak 50 után már nem szenvedélyes szerelmet keresnek.

Hanem orvosi kompatibilitást.

Legyen ugyanaz az alvásprogramotok és ugyanaz a gyógyszerészetek.

Ez az érettség.

Amikor már nem azt kérdezed:

„Mi a csillagjegyed?”

Hanem azt:

„Mennyi a vérnyomásod?”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük