Támogatás vagy pénzpazarlás?
Sopron városában egyre több civil szervezet működik, azonban jogosan merül fel a kérdés: milyen hasznot hoznak ezek a közösség számára?
Szükség van-e rájuk, vagy csupán a város költségvetéséből vonnak el forrásokat, amelyekre máshol is szükség lenne?
Vajon a soproni vezetés pénzügyi támogatásával és ingatlanjuttatásokkal megéri fenntartani őket, ha tényleges eredményt nem mutatnak fel?
A civil szervezetek létjogosultsága – elméletileg – abban rejlik, hogy olyan közösségi kezdeményezéseket és projekteket visznek véghez, amelyek a város javát szolgálják.
Azonban elnézve néhány működését, könnyen felmerülhet a kérdés: valóban a közösséget szolgálják, vagy inkább saját maguk „önfenntartására” koncentrálnak?
Hiszen a „civilség” manapság gyakran egyfajta pajzsként szolgál arra, hogy közpénzből, látszólag társadalmilag hasznos célokra lehessen pénzt kapni, amely végül alig-alig hoz valódi értéket.
Ha a cél tényleg a közösség érdekeinek szolgálata, akkor miért van az, hogy számos szervezet évente alig ér el érdemi eredményt, mégis újra és újra pályázati pénzekből gazdálkodhat?
Vegyük például azokat az ifjúsági központokat, kulturális egyesületeket vagy zöld mozgalmakat, amelyek alig tudnak maroknyi tagot felsorakoztatni egy-egy eseményükre.
Mindez a közösség pénzén történik, és a nagy kérdés az, hogy valóban szükség van-e ezekre a programokra.
Egyáltalán érdekli-e a helyieket?
Az adófizetők pénzét érdemes-e olyan programokra fordítani, amelyekre senki sem megy el, vagy amelyeket csupán néhányan használnak ki?
Ha egy szervezet képtelen évről évre új célokat kitűzni és azokat megvalósítani, vajon megérdemli a támogatást?
A másik fontos kérdés, hogy mennyire átláthatóak ezek a civil szervezetek.
Egy-egy önkéntes egyesület vagy közösségi ház fenntartása nem kis költség, és gyakran előfordul, hogy a támogatásokat nehéz nyomon követni, a programok eredményessége pedig megkérdőjelezhető.
Az önkormányzat részéről indokolt lenne szigorúbb ellenőrzési rendszert kialakítani, és csak azoknak a szervezeteknek támogatást nyújtani, amelyek igazoltan hasznos tevékenységet végeznek.
Így talán elkerülhető lenne, hogy a közösségi pénzek olyan kezdeményezésekre folyjanak el, amelyek valójában a városlakók számára nem szolgálnak érdemi értékkel.
Fontos lenne végre szembenézni a valósággal: ha egy civil szervezet képtelen működése során érdemi hatást gyakorolni a városra, akkor talán ideje lenne elgondolkodni azon, hogy a további támogatások helyett inkább más, valóban szükséges területekre csoportosítsák át az összegeket.
Például az oktatási, szociális vagy egészségügyi szférába, amelyek ténylegesen és közvetlenül hatnak az itt élők életére.
A városvezetés és a civil szervezetek kapcsolatának alapos újragondolása szükséges.
Amennyiben a vezetés képes lenne reálisan felmérni, mely civil szervezetek hozzák valóban a várt eredményeket, és szigorúan csak ezekre fordítani a forrásokat, akkor talán elkerülhető lenne a pazarlás, és a közösségi érdek valódi szolgálata kerülhetne előtérbe.
Talán ideje volna nyíltan beszélni arról is, hogy mindez a pénzügyi támogatás nem csupán „közösségi segítségnyújtás” álcája, hanem sok esetben politikai érdekek összefonódása is lehet.
📝’Dr.Kovács Cs.Tibor 📚író 📰újságíró ✒️publicista📸AI
