Érzelmek a pszichológus – terapeuta iránt
Tabu vagy lehetőség a gyógyulásra?
A terápiás kapcsolat egyedi és mély érzelmi dinamika terepe.
Nem meglepő, hogy a kliensek időnként intenzív érzelmeket tapasztalnak a pszichológusukkal / terapeutájukkal kapcsolatban – legyen az szimpátia, vonzalom, düh, vagy épp elutasítás.
Előfordulhat, hogy két időpont között újrajátsszuk gondolatainkban a terápiás ülésen elhangzott párbeszédeket, gyakori szereplője lehet a szakember álmainknak, vagy épp intenzív érzelmeket táplálhatunk irányába, akár pozitív, akár negatív értelemben
Ezek az érzések elsőre ijesztőnek tűnhetnek, sőt, sokan inkább elfojtják, elhallgatják, vagy a tanácsadási folyamatból kilépve próbálják megoldani ezt a belső konfliktust.
De valóban ez a helyes út?
Miért érezzük ezt?
Ahogy Irvin D. Yalom írja, a pszichológus / terapeuta sok esetben fontosabb szereplővé válik a kliens életében, mint fordítva.
Ez természetes, hiszen a terápiás folyamat intenzív érzelmi munkát követel meg.
A kliens egyetlen pszichológussal / terapeutával osztja meg legmélyebb gondolatait, míg a pszichológus / terapeuta több emberrel foglalkozik. Ez a különbség a kapcsolat dinamikájában is megjelenik.
Ezek az érzelmek sokszor az áttétel jelenségéhez kapcsolódnak, amelyben a kliens a múltbeli, befejezetlen érzelmi konfliktusait vetíti rá a pszichológusra / terapeutára.
Egy olyan szülői minta, régi párkapcsolati sérelem vagy gyermekkori hiány érzése törhet felszínre, amely a terapeuta jelenlétében újraéled.
Hogyan kezeljük az érzelmeket?
Az érzelmek tagadása vagy elfojtása helyett az első lépés az, hogy tudatosítjuk őket.
Ez önmagában is segíthet, hiszen az érzések felismerése és elfogadása kulcsfontosságú a személyes fejlődés szempontjából.
A pszichológussal való nyílt kommunikáció szintén alapvető.
Bár nehéz lehet megfogalmazni ezeket az érzéseket, mégis érdemes megosztani őket, hiszen az érzelmek megbeszélése sokszor oldja a feszültséget, és előmozdítja a terápiás munkát.
Egy egyszerű mondat – például: „Kényelmetlenül érzem magam mostanában, és azt hiszem, ennek köze van a kapcsolatunkhoz” – elegendő lehet az érzelmi minta megértéséhez és átdolgozásához.
Mi a mélyebb üzenet?
Az áttétel jelensége gyakran mélyebb problémákra utal.
Egy ilyen helyzetben érdemes feltenni magunknak a kérdést: miért érzek így?
A pszichológus / terapeuta valóban az édesanyámra emlékeztet, aki gyakran kritizált?
Vagy egy olyan ideális partner képét vetítem rá, amelyet a való életben hiányolok?
Ezek a kérdések segíthetnek az érzelmek gyökerének megértésében, és lehetőséget teremtenek az önismeret mélyítésére.
Az áttétel terápiás eszköz, amely kritikus szerepet tölt be az egyén elfojtott, kivetített vagy kiszorított érzéseinek megértésében.
A gyógyulás akkor következhet be, ha a mögöttes problémákat hatékonyan feltárjuk és kezeljük.
Amikor kilépni szükséges
Ritka esetekben előfordulhat, hogy az érzelmek annyira intenzívek, vagy a kapcsolat annyira sérül, hogy a tanácsadási folyamat folytatása nem lehetséges.
Ilyenkor érdemes egy időre másik szakemberhez fordulni.
A gyógyulás esélye az érzelmekben rejlik
Bár elsőre félelmetes lehet szembenézni ezekkel az érzelmekkel, valójában hatalmas lehetőséget hordoznak magukban.
Az önreflexió, az elfogadás és a kommunikáció révén ezek az érzések a gyógyulás és a személyes fejlődés motorjaivá válhatnak.
Egy terápiás kapcsolat nem a tabuk, hanem az őszinteség terepe.
Érzelmeket érezni természetes – kezelni őket pedig felszabadító.
A kérdés csak az: merünk-e szembenézni velük, és a gyógyulás szolgálatába állítani őket?
A modern szociális–kognitív perspektíva megmagyarázza, hogyan fordulhat elő az áttétel a mindennapi életben.
Amikor olyan új emberrel találkozunk, aki emlékeztet valakire a múltunkból, tudat alatt feltételezzük, hogy az új személy is hasonló tulajdonságokkal és jellemzőkkel rendelkezik.
Az új személyt ugyanazokkal a viselkedési formákkal és tendenciákkal fogjuk kezelni, mint az eredeti személyt, a régi viselkedésmintákat átültetve az új helyzetbe.
Az áttételi reakciók általában valamilyen mélyebb problémára vagy a múltból származó befejezetlen ügyre utalnak.
A pszichológus / terapeuta azért dühít fel, mert a zsarnoki unokatestvéremre emlékeztet?
Problémás házasságban élek, de erős érzelmeket táplálok a szakember iránt?
Ha sikerül azonosítani, megbeszélni és feldolgozni ezt a mélyebb problémát, akkor a pszichológussal szembeni erős reakciónak is alább kell hagynia.
Keressünk különbségeket
Ha úgy érezzük, hogy véget kell vetnünk az áttételi mintának, megpróbálhatjuk aktívan elválasztani a személyt a sablontól.
A pszichológusom / terapeutám tényleg olyan, mint az édesanyám? Valószínűleg nem.
Tényleg ő az ideális szerelem? Nem.
Készítsünk egy listát arról, hogy a személy miben különbözik a sablontól, majd beszéljük meg ezeket a szakemberrel.
Érzelmeket érezni a pszichológusunk / terapeutánk iránt elsőre tehát ijesztőnek tűnhet, valójában azonban akár a tanácsadási folyamat sikerességét is befolyásolhatja
📝’Dr.Kovács Cs.Tibor 📚 író 📰 újságíró ✒️ publicista 📸 AI/MI
