Vízkereszt nem csupán egyházi ünnep, hanem mély szimbolikájú határnap is az évben.
A keresztény hagyomány szerint ezen a napon emlékezünk Jézus megkeresztelésére, amikor a víz – az élet, a tisztulás és az újjászületés ősi jelképe – szentté válik.
Nem véletlen, hogy a római egyház ilyenkor vizet és tömjént szentel, és hogy évszázadokon át a családok hazavitték a templomban megszentelt vizet, bízva annak védelmező erejében. 💦🙏
Vízkereszt egyben epifánia is: az Úr megjelenése.
A háromkirályok látogatása azt üzeni, hogy Jézus nemcsak egy néphez, hanem az egész emberiséghez szól. Ez az ünnep a nyitottság, az elfogadás és az egyetemes felelősség napja 🌍✨ – talán ma aktuálisabb, mint valaha.
És igen, ilyenkor bontjuk le a karácsonyfát 🎄.
Nem puszta szokás ez, hanem jelzés: lezárul az elcsendesedés időszaka, és kezdetét veszi a farsang, a mozgás, az életöröm időszaka.
A hagyomány szerint aki nem engedi el időben a fát, az a múltba kapaszkodik – márpedig az új év új rendet kíván.
Vízkereszt emlékeztet: a megtisztulás után mindig indulás következik.
Kérdés csak az, merünk-e elindulni. 🌟
Január 6. – Vízkereszt napja 💧✝️🌟
